• Veréb Szandra

6 gyakori tévhit a hastáncról

Bejegyzésünkből megtudhatod, milyen fő tévhitek keringenek a köztudatban a hastáncról és hogy hogy is van ez valójában. Íme egy tisztább kép.


1. Kezdjük mindjárt a hastánc eredetével…

Ghawazze táncosok

Sokan asszociálnak elsőre a hastánc szó hallatán a háremek világára vagy az utcai szórakoztató táncokra. Az valóban igaz, hogy szórakoztatásra használták, de nem szabad csak ezzel azonosítanunk, illetve csak innen eredeztetnünk. A hastáncnak gyakran az ókori Egyiptomot tartják őshazájának, de sokan a mai Ázsia területéről eredeztetik a vándorló cigány népek táncának kulturális keveredésére gondolva, akik valószínűleg végigvonultak Ázsián, Európán, majd megérkeztek Afrikába közben alakítva és tanulva más népek táncaiból. Ez a kulturális adok-kapok tette lehetővé, hogy több - helyi kultúrával átitatott- központja alakult ki. Így jöhetett létre ez a színes, többféle stílust magában rejtő tánc, mely megába szívta az egyiptomi és indiai termékenységi papnők, az Indiából elvándorolt cigány törzs, illetve a perzsa, török, görög és balkáni népek hatását. Az biztos, hogy a mai értelemben vett hastáncnak több gyökere van, több központja, és sok más kultúra és tánc alakította, ami a mai napig zajlik. A hagyományos táncok mellet számos kortárs hatás éri, új stílusai, műfajai folyamatosan keletkeznek, így mondhatjuk, hogy a hastánc egy ízig-vérig élő, szabad táncforma.


2. Rendeltetése - Csupán a csábítás eszköze lenne?


Az emberekben a hastánccal kapcsolatban él egy sztereotípia, mely a háremek világához, a férfiak szórakoztatásához kapcsolja. Rendeltetése valójában igen sokrétű. Ősidők óta jelen van női közösségekben, mint egyfajta szakrális rituálé. Egyik legjelentősebb funkciója volt a nők felkészítése a szülésre. A tánc az élet minden területével kapcsolatban állt: politika, vallás, magánélet. Csaták után győzelmi táncot jártak. Eltáncolták örömüket, bánatukat. Egyiptomban például még ma is elképzelhetetlen egy esküvő hastánc nélkül. Az orientális tánc mindig is nagyon fontos eszköze volt a nőiség megélésének, és az önkifejezésnek. Olykor valóban lehet érzéki, sőt erotikus, de nem szabad csak ezzel azonosítanunk, ugyanis ez egy érzelmekkel átszőtt, rengeteg művészi értéket magában hordozó tánc, mely egyre közelebb kerül ahhoz, hogy művészeti ágként fogadják el, amiért a Nagy Táncosaink gőzerővel harcolnak.




3. „A has tánca” – avagy tánc közben csak a has mozog?!


A köztudatba beívódott hastánc elnevezés a műfajról alkotott képet korlátozóan befolyásolja, éppen ezért a tanárok és táncosok körében sokkal népszerűbb az orientális tánc, vagy közel kelet tánca kifejezés. Elméletileg Napóleon katonái nevezték el az Észak-Afrikában látott táncot hastáncnak, mert a táncosnőknek látszódott a hasuk, és a katonákat megragadta ez a fajta természetesség. A hastánc szóból azonban tévesen arra lehet asszociálni, hogy a táncosoknak csak a hasuk mozog tánc közben. Ez óriási tévedés, hiszen a táncos egész teste összhangban van a zenével, tánc közben minden porcikája mozog, - feje búbjától egészen a lábujjáig - a hajkoronát is beleérte! Ráadásul egyes műfajoknál különféle eszközök is kapcsolódhatnak a tánchoz, mint például egy fátyol, legyező fátyol, ízisz fátyol, ujj cintányér, bot, kendő, kard, és még sok más. Természetesen a hasnak is nagyon fontos szerepe van az orientális táncban, egyfajta energia központ, ahonnan útjára engedhetjük az energiát, hogy végigáramoljon testünkön, vagy éppen egy helyre összpontosíthatjuk az egészet a koncentráltabb mozdulatokért és a bensőségesebb érzelmek kifejezéséhez.



4. Egyszerű technika, könnyen elsajátítható tánc -

„Ezt én is meg tudom csinálni!”


Ebben a táncműfajban, hazánkban sok a hobbi táncos – akik túl korán viszik színpadra, a sokszor még nem megfelelő színvonalú produkciójukat - és kevés a profi előadóművész. Ennek köszönhetően a közönség tudatában gyakran úgy él a hastánc, mint egy egyszerű „kettőt jobbra- kettőt balra” színpadi lötyögés a falunapon. Sokan úgy gondolják, hogy egy egyszerű technikára alapuló, könnyen elsajátítható tánc. Kezdő szintre eljutni valóban könnyű és úgyis egy jótékony hatású és élvezhető mozgásformát nyújt. Azonban, aki már egy picit is haladóbb és törekszik rá, hogy minél magasabb szinten űzze szenvedélyét, az tudja, hogy egy tapasztalt táncművész mögött nagyon nagyfokú testtudat, több éves táncos tapasztalat és komoly zenei ismeret áll.



5. Csak nők táncolhatják?!


Tito Seif - egyitomi hastánc művész

Bár sokan a hastánc hallatán egy szenvedélyes, vörös ajkú, füstös szemű, ringó csípőjű Nőt vizualizálunk, ne gondoljuk, hogy a nők teljesen kisajátították ezt a műfajt. :) Egyiptom híres férfi táncosa például Mahmoud Reda, Hassan Khalil, Mohamed Kazafy és az arab táncművészet kiemelkedő kortárs személyisége: Tito. Magyarországon valóban ritkák a férfi hastáncosok, itt van például Seres Zoltán, ugyanakkor nemzetközi szinten egyre többen vannak a profi és félprofi férfi hastáncosok is.










Dabkeh - libanoni folklór tánc

A folklór táncok tekintetében, mint például a libanoni dabkeh, vagy az úgynevezett saidi tánc kifejezetten férfi szerepeket, attitűdöt, mozgáskombinációkat is használ, amit csak a féfiak táncolnak és külön megtalálhatóak a női mozgássorok akárcsak a magyar néptáncban.

Egyiptomban és számos arab országban a hétköznapi emberek úgy táncolják ezt, mint mi itthon a néptáncot: családi összejövetelen, lagzikban, ahol teljesen általános, hogy a férfiak is használnak csípő mozdulatokat - méghozzá abszolút férfiasan.



6. Csak tökéletes alakkal lehet hastáncolni - avagy

„én túl kövér, túl vékony, túl öreg, túl béna… vagyok ehhez”


Az egyszerűség ellentéte is megjelenik a köztudatban, azaz hogy ez túl nehéz. Gyakran hallani beszélgetés folyamán, amikor hastáncra terelődik a szó, hogy „nem vagyok elég jó” a hastánchoz – méghozzá a következő formákban: „túl nagy a hasam”, vagy éppen a „túl vékony vagyok, ehhez kell egy kis husi”, „én már túl öreg vagyok ehhez, a fiataloknak jobban áll”, „á, nekem nincs ritmusérzékem, béna vagyok”… és még sorolhatnám. És ez bizony olykor (nem csak) kezdő órákon is felmerül egy-egy az egyén számára nehezebb mozdulatnál, ami mondhatni, hogy természetes. :) Sőt, az egészséges önkritika kifejezetten hasznos, hiszen irányt mutat, ugyanakkor nem szabad, hogy ezek a gondolatok a kiteljesedésünk útjába álljanak. A jó hír az, hogy a hastáncot BÁRKI TÁNCOLHATJA :) életkortól és testalkattól függetlenül. Mindenki megtalálhatja benne a számára előnyös, élvezetes, esztétikus mozdulatokat, hiszen minden test, minden lélek más. A ritmusérzék az órák alatt szépen kialakul. Azt szoktam mondani, hogy ez egy új mozgásforma, tehát a testünk még suta, meg kell tanulnia ezeket a szokatlan izmokat használni – tehát a türelem és az elfogadás magunkkal szemben meghozza gyümölcsét. Az egyiptomiak azt mondják, hogy egy hastáncos nő igazán a negyvenes éveire érik be testileg-lelkileg eme csodásan önkifejező mozgásformára. Tehát hajrá, merj Te is táncolni! :)


Ha felkeltette érdeklődésed a cikk, eseményeinkről a Honlapunkon és Facebook oldalunkon tájékozódhatsz.


Írta: Fazekas Barbara és Veréb Szandra - a Laylat El Amar Hastánc Művészeti Társulat orientális táncosai

Forrás: www.hastanceger.hu, NLCafé - Nieto Mercedes interjú


Helyszín:

3394 Egerszalók, Bérc út 36.

Laylat El Amar Tánc Stúdió

Telefon:

+36 30 656 4227

 

E-mail:

laylatelamar@gmail.com

Csatlakozz hozzánk!

  • Facebook Long Shadow

© 2016 Laylat El Amar Hastác Művészeti Társulat. Az oldal szöveges és képi elemeiek felhasználása csak a Laylat El Amar Hastánc Művészeti Társulat írásos engedélyével lehetséges. A szövegek Laylat El Amar Hastánc Művészeti Társulat tulajdonát képezik. Az oldal szövegének endegély nélküli másolása és felhasználása jogi következményeket von maga után.​

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now